***
-Csak Cal. Ez a becenevem.
-Mondd csak Calum, milyen ruhákat viselnél legszívesebben?
-Ha tehetném, egész nap meztelen lennék.
-Komolyan össze kéne kötni benneteket Harryvel. -nevettem.-De most komolyan.
-Hát a kedvenc nadrágom a fekete csőnadrág,de mikor a turné buszban vagyunk,akkor általában melegítőt veszek fel. Szeretem a bővebb pólókat, bár annak nem muszáj feketének lennie. -mosolygott.
-Mi a szereped a bandában?
-Hát.. én vagyok a basszus gitàros és éneklni is szoktam.
-Köszi- mosolyogtam. Megmondanád Lukenak hogy jöjjön be?
-Hé! A leggontosabb kérdés kihagytad!
-Tényleg?
-Nem kérdezted meg, hogy mi a számom! Tudod... facér vagyok majd csörögj ha kell valami.-kacsintott. Elfordítottam a fejem. Nem akartam, hogy lássa a kitörni készülő könnyeimet. Eszembe jutott mindenki, akivel lefekütem. Soha de soha nem fogom elfelejteni, hogy mikez csináltak velem. Hánynom kell magamtól.
-Jól vagy?-kérdezte Luke.Nem is vettem észre,hogy idő közben bejött.
-Persze, csak eszembe jutott a családom és hogy mennyire hiányoznak.- hazudtam. Nem teljesen, de hazudtam. Mikey is a családom része volt, szóval nagyon hiányzott. Jobbam szerettük egymást, mint a testvérek.
A beszélgetész befejeztem Lukekal, majd Ashtonnal is.Most Michael következett. Bejött,majd helyet foglalt velem szemben. Egyáltalán nem tudtam leplezni az idegességemet. Ezt szóvá is tette.
-Clary... miért vagy a közelemben olyan..hogy is mondjam... flusztrált? Látszik rajtad, ne is próbáld letagadni.
-Én..csak..- nem tudtam egy norális mondatot kinyögni. Az akartam hogy megöleljen és összeborzolja a hajam. Hogy egymás fagyiját együk meg. Hogy minden úgy legyen, mint régen.-Én..ööö.. mi a kedvenc színed?
-A fekete. És a zöld. Meg a kék. De leginkább a... foggalmam sincs.- nevetett.
-Mikor alakult a banda?
-3 évvelezelőtt. Nagyon amamtőrök voltunk. És nézd meg, most egy világhírű banda előzenekara vagyuk!
-Igen. Ez igazán nagy dolog-eresztettem el egy félmosolyt.
- Ne hargudj hogy így megkérdezem, de nem vagy véletlenül egyke? -kérdezte.
-Én.. nekem van egy bátyám. - mondtam neki. Természetesen nem volt vér szerinti testvérem, de ő bátyám helyett bátyám volt.
-Értem...-a hangjából hallatszódott némi csalódottság, de aztán már ismét mosolygott. Vagyis vigyorgott. Hű marad a tőlem kapott becenevéhez.
-Hát köszi a beszélgetést.
-Akkor én megyek is. -ezzel kilépett a helységből. Én még bent voltam pár percig, összeszedtem magam és a gondolataim és én is követtem Mikey-t.
-Eljössz a koncertre?
-Ash. Ha nem mennék, akkor gyakorjatilag te melegítőben, Cal pucéran, a többiek pedig alsóban mennének ki a színpadra.
-Tényleg! Akkor ez esetben az előző kérdésem lehetne inkább kijelentés?
-Persze hogy lehet.
-Clary, te és Emma nem tartanátok velünk egy After Paryra? Foglaltumk szobát a szállodában ahol most ti is vagytok, szóvaaaal...
-Nos, ezt ne tőlem kérdezd, hanem Emmától. Ő a főnököm.-ezzel elszaladt mellettem, egyenesen az emített személyhez.
A napom többi szész elég unalmasan telt, 4 óra felé viszont már elkezdem készülődni a koncertre. Amugy csak 6 kor kezdődik, de inkább legyek kész korábban, minthogy rám kelljen várni. Emmával 5-kor a heszínre értünk, és a hátsó bejáraton mentünk be. Beléptúnk az öltöző szobába és mintha valami természeti katasztrófa sújtotta helyre érkeztümk volna meg. A fotelok feborítva, a kanapén 3 fiú ugrált, a szoba közepén még hárman valami ragacsot fújkáltak egymásta, Harry a lábát borotválta egy alsóban, Luke pedig épp egy rúzzsal próbálta összekenni a falat. Az egyetlen aki próbálta őket leállítani, az Liam volt. Mivel láttam, hogy nem sokra megy, ezért két ujjamat a számba fugva fütyültem. Erre mkndenki abbahagyta az odibálást és rám figyeltek.
-Azonnal abbahagyjátok a baromkodást és rendet raktok magatok után!-nos, 15 perc alatt mindent feltakarítottak maguk után, majd én is hozzálathattam a maunkámhoz. Mindenkire ráadtam a megfelelő ruhadarabokat, cipőket.
A koncert teljesen rendben ment, már hazafelé tartunk. Vagyis a szálloda felé. Hát nem ment rendesen. Melegfelvonulás miatt lezártak egy negyed városrészt, ezért kerülnünk kellett. Egyáltalán miért az éjszaka kellős közepén kell megtartani egy felvonulást?! Nos, az egyetlen probléma nem csak ez volt. A sofőrünk, Collin megbetegedett. Fuck yeah. Mivel a fiúknak egy 2 órás út lett volna a szállodánktól az ő bérelt lakásukig, úgy döntöttük, hogy megszállhatnának a szállodában. Ash már így is nagyon fárdt volt a koncert miatt, szegény még most is vezetett, ezért pihenni sem tudott. Mikor megérkeztünk az ideiglenes lakhelyünkhöz, kiszáltunk. Az ajtón belepve rögtör megrohamoztuk a recepciót, hogy még 4 szobát foglaljunka fiúknak.
-Nagyon sajnálom, de nincs szabad szobánk. Legalább 2 hónappal előbb le kell foglalni.
-Mi? -sipítozott Ash.
-Fiúk! Mi lenne ha osztoznának a szobákon ? Emmel úgy sem vagyunk egyben, és ha jól tudom akkor az övében és az enyémben is franciaágy van. Na mit mondtok?
-Én benne vagyok. -vágta rá Ashton.
-Jó, nekem már úgy sincs kedvem autókázni.-értett egyet Luke is.Mindennyian elindultunk a lift felé. Mikor megálltunk, gyakorlatilag kiömlöttünk az ajtón, mivel senki nem volt hajlandó vári a másikra. Természetesen én mentem ki utoljára.
-Öhm.. fiúk! Nálam van a kulcs!-szóltam utánuk, mire mindenki megállt és felém fordult.
-Akkor egy kicsit siethetnél!-mordult fel Cal.
-Először is. Beszéljük meg, hogy ki kivel alszik.
-Én alszom Emmával és Calummal.
-Ash. Nem gondolod, hogy a lányoknak együtt kéne aludniuk?
-Nem.-jelentette ki.
-Jó. Nekem teljesen mindegy.-törődtem bele. Odaadtam a kulcsukat, majd mi is bementünk a 'saját szobánkba'. A srácok gyakorlatilag még le sem vetkőztek, csak bezuhantntak az ágyba.
-Fiúk! Ha már egy ágyban alszuk, akkor legalább zuhanyozzatok le! Nem akarom egész éjszaka a büdös seggeteket szagolni!-egy morgéssal válazoltak. Én ennek ellenére bementem, majd miútán levedlettem magamról a uháimat beálltam a zuhany alá. Közben fogat is mostam, minnél hamarabb le akartam tudni. Nagyon álmos voltam. Kiléptem a kabinból, megtörölköztem, majd ugyan azzal a textillel körbetekertem a testem és kiléptem a fürdőből.
-Végre már!-csttant fel Michael.-Att hittem, hogy sosem jössz ki.
-Csak 10 percig voltam bent!-nevettem, de ő már be is csapta maga mögött az ajtót.
-Most mi a baja?-fordultam Luke felé.
-Fáradt. Ilyenkor senki nem bír vele, ne vedd magadra.-rándította meg a vállát.
-Luke? Elfordulnál amíg átöltözöm?
-Persze.-ezzel fogta magát, és a fejét a párnák közé temette. Gyorsan magamra kaptam a bőröndömből egy tiszta fehérneműt, egy hosszabb felsőt és egy rövidnacit.
-Oké, kész vagyok.-a szőke srác erre felkapta a fejét, felállt az ágyról és elkezte levetni magáról a ruháit. Nem zavartattam magam, így tovább pakoltam a ruháimat. Mikey is végzett a fürdőben, és leváltották egymást Lukassal.
-Figyu, bocs, hogy olyan bunkó voltam veled.
-Semmi baj. Tudom hogy fáradt vagy, rád fér a pihenés. Nagyon jók voltatok ma a koncerten.- mosolyogtam.
-Köszi. És... nem baj ha melléd fekszek?
-Nem. Gyere nyugodtan.-paskoltam meg magam mellett a helyet.Bevágódott mellém és elterült az ágyon. Luke is végzett, ő a másik oldalra feküdt.
-Jóéjt,fiúk!
-Neked is, Clary.-válaszolt Luke, mivel Mikey már be is aludt. Lekapcsoltam a lámpát és próbáltam elaludni. Mikor már majdnem álomba merültam volna, egy kezet érztem a derekamon. Ne. Könyörgöm. Csak. Ezt. Ne.
A koncert teljesen rendben ment, már hazafelé tartunk. Vagyis a szálloda felé. Hát nem ment rendesen. Melegfelvonulás miatt lezártak egy negyed városrészt, ezért kerülnünk kellett. Egyáltalán miért az éjszaka kellős közepén kell megtartani egy felvonulást?! Nos, az egyetlen probléma nem csak ez volt. A sofőrünk, Collin megbetegedett. Fuck yeah. Mivel a fiúknak egy 2 órás út lett volna a szállodánktól az ő bérelt lakásukig, úgy döntöttük, hogy megszállhatnának a szállodában. Ash már így is nagyon fárdt volt a koncert miatt, szegény még most is vezetett, ezért pihenni sem tudott. Mikor megérkeztünk az ideiglenes lakhelyünkhöz, kiszáltunk. Az ajtón belepve rögtör megrohamoztuk a recepciót, hogy még 4 szobát foglaljunka fiúknak.
-Nagyon sajnálom, de nincs szabad szobánk. Legalább 2 hónappal előbb le kell foglalni.
-Mi? -sipítozott Ash.
-Fiúk! Mi lenne ha osztoznának a szobákon ? Emmel úgy sem vagyunk egyben, és ha jól tudom akkor az övében és az enyémben is franciaágy van. Na mit mondtok?
-Én benne vagyok. -vágta rá Ashton.
-Jó, nekem már úgy sincs kedvem autókázni.-értett egyet Luke is.Mindennyian elindultunk a lift felé. Mikor megálltunk, gyakorlatilag kiömlöttünk az ajtón, mivel senki nem volt hajlandó vári a másikra. Természetesen én mentem ki utoljára.
-Öhm.. fiúk! Nálam van a kulcs!-szóltam utánuk, mire mindenki megállt és felém fordult.
-Akkor egy kicsit siethetnél!-mordult fel Cal.
-Először is. Beszéljük meg, hogy ki kivel alszik.
-Én alszom Emmával és Calummal.
-Ash. Nem gondolod, hogy a lányoknak együtt kéne aludniuk?
-Nem.-jelentette ki.
-Jó. Nekem teljesen mindegy.-törődtem bele. Odaadtam a kulcsukat, majd mi is bementünk a 'saját szobánkba'. A srácok gyakorlatilag még le sem vetkőztek, csak bezuhantntak az ágyba.
-Fiúk! Ha már egy ágyban alszuk, akkor legalább zuhanyozzatok le! Nem akarom egész éjszaka a büdös seggeteket szagolni!-egy morgéssal válazoltak. Én ennek ellenére bementem, majd miútán levedlettem magamról a uháimat beálltam a zuhany alá. Közben fogat is mostam, minnél hamarabb le akartam tudni. Nagyon álmos voltam. Kiléptem a kabinból, megtörölköztem, majd ugyan azzal a textillel körbetekertem a testem és kiléptem a fürdőből.
-Végre már!-csttant fel Michael.-Att hittem, hogy sosem jössz ki.
-Csak 10 percig voltam bent!-nevettem, de ő már be is csapta maga mögött az ajtót.
-Most mi a baja?-fordultam Luke felé.
-Fáradt. Ilyenkor senki nem bír vele, ne vedd magadra.-rándította meg a vállát.
-Luke? Elfordulnál amíg átöltözöm?
-Persze.-ezzel fogta magát, és a fejét a párnák közé temette. Gyorsan magamra kaptam a bőröndömből egy tiszta fehérneműt, egy hosszabb felsőt és egy rövidnacit.
-Oké, kész vagyok.-a szőke srác erre felkapta a fejét, felállt az ágyról és elkezte levetni magáról a ruháit. Nem zavartattam magam, így tovább pakoltam a ruháimat. Mikey is végzett a fürdőben, és leváltották egymást Lukassal.
-Figyu, bocs, hogy olyan bunkó voltam veled.
-Semmi baj. Tudom hogy fáradt vagy, rád fér a pihenés. Nagyon jók voltatok ma a koncerten.- mosolyogtam.
-Köszi. És... nem baj ha melléd fekszek?
-Nem. Gyere nyugodtan.-paskoltam meg magam mellett a helyet.Bevágódott mellém és elterült az ágyon. Luke is végzett, ő a másik oldalra feküdt.
-Jóéjt,fiúk!
-Neked is, Clary.-válaszolt Luke, mivel Mikey már be is aludt. Lekapcsoltam a lámpát és próbáltam elaludni. Mikor már majdnem álomba merültam volna, egy kezet érztem a derekamon. Ne. Könyörgöm. Csak. Ezt. Ne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése